Iratkozzon fel a hírlevelünkre!
Fel Le
Budapest-Esztergom vasútvonal gyakorlatilag zsákvonal
2014-01-17 11:33:55

A párkány-Esztergom HÉV

A vasúti összeköttetés kiépítése Párkány és Esztergom között idestova 130 éve várat magára, így Újpesttől felfelé Komáromig továbbra sincs vasúti összeköttetés a Dunán. A Budapest-Esztergom vasútvonal - nem számítva az almásfüzítői vonalat - gyakorlatilag zsákvonalként üzemel.

A dicső múlt
Az esztergomi vasútállomás 1900-ban

A vasútállomás a google streetview nevű programjában
A vasútállomás a google streetview nevű programjában

Már a XIX-XX. század fordulója előtt teljesen kiépültek azok a vasútvonalak (Budapest-Érsekújvár-Pozsony, Párkány-Léva, Almásfüzítő-Esztergom, Budapest-Esztergom HÉV), amelyek párkányt és Esztergomot is bekapcsolták a vasúti közlekedésbe. A két város összeköttetése azonban váratott magára - írja az Indóház.

Az Esztergom és Párkány közötti Mária Valéria híd építése 1895-re befejeződött. A hidat oly módon alakították ki, hogy későbbiekben a vasutat is átvezethessék rajta, hiszen nem sokkal korábban már napvilágot láttak a két Duna menti település vasúti összeköttetésére vonatkozó elképzelések. A tervek a századforduló környékén kezdtek konkrét formát ölteni. A megvalósításra két lehetőség kínálkozott:

1. Mivel Esztergom vasútállomás eredetileg nem fejállomásnak épült, a városon való átvezetéssel lehetőség nyílt volna vasúti pálya kiépítésére a Mária Valéria hídon, amelybe eredendően beépítették a vasúti pálya kiépítéséhez szükséges hosszanti tartóelemeket.

2. Az Esztergom állomásból déli irányba induló vágányból kiágazva a sínpár északnak fordulva, a várost keletről megkerülve, egy újonnan építendő Duna-hídon érte volna el Párkány állomást. Ezzel párhuzamosan a Duna balparton rakodóállomást terveztek, amelyhez a bal parti hídfőnél ágazott volna ki vágány.

Párkánynána. A vasútállomás felvételi épülete a vágányok felől
Párkánynána. A vasútállomás felvételi épülete a vágányok felől

Felvételi épület a vágányok felől 2012-ben
Felvételi épület a vágányok felől 2012-ben

Az első elképzelések szerint villamos üzemű vasútvonalat kívántak volna helyiérdekű vasútként (HÉV) üzemeltetni a MÁV kezelésében. Mivel a technikai lehetőségek a villamos üzemre a vonal egyik végpontján sem voltak meg, újra a gőzüzemű szállítás került előtérbe. Ám amikor 1905-ben Esztergomban a Ganz-gyár központi villamos telepet létesített, újra felvetődött a villamos vontatás kiépítésének lehetősége.

A szóban forgó vasútvonallal kapcsolatos elképzelések azonban hatalmas vitákat váltottak ki. A Magyar Királyi Államvasutak Balparti és Jobbparti Igazgatóságai között hatalmas versengés folyt az építendő vonal felügyeletéért. A szállítási irányok, a szállítandó áruk milyenségének és mennyiségének felmérée után egyértelműen kiderült, hogy a tervezett HÉV-vonalon a teherszállítás nagy részét a mezőgazdasági tömegáruk, ezen belül is cukorrépa, illetve cukor szállítása fogja kitenni. Ez el is döntötte azt a kérdést, hogy a vonal melyik igazgatóság alá tartozzon, mert az előbbiekből következően a szállítási irányok egyértelműen délről északra mutattak, így a vonal üzemeltetéséhez feltétlenül szükséges, már üzemelő vasúti infrastruktúrát érintő fejlesztések nagyrészt csak - a Jobbparti Igazgatósághoz tartozó - Esztergom állomást érintették. Problémát jelentett ugyanakkor, hogy a fent említett árufajták csak az év egy bizonyos szakában tudták volna biztosítani a vonal kapacitásának megfelelő kihasználását.

Az Esztergom állomást érintő fejlesztési elképzelések a következők voltak: a folyóvágányok cseréje 34 kg/fm i vágányra, az állomás déli végén található váltóállító őrház kibővítése, új kitérő beépítése, mozdonyszín kibővítése, kocsiszín építése. jelentős költségnövelő tényezőnek bizonyult az, hogy a Dunához vezető töltést igen hosszan meg kellett volna emelni a pályaemelkedés csökkentése érdekében. A tervek szerint ez legfeljebb 25 ezrelék lehetett.

A teherforgalmat kizárólag éjszakai üzemben tervezték megvalósítani. Nappal csak a személyforgalom használta volna a vasutat. A személyszállítással kapcsolatban nem született kiforrott elképzelés. A gőzvontatással és a gőzmotorkocsival üzemelő személyszállításnak is akadtak támogatói és ellenzői. Ismeretes egy olyan álláspont is, amely szerint a két város közötti személyforgalmat közúton kell megoldani.

A vasúti közlekedés azóta sem valósult meg, annak ellenére, hogy az OMÁV (Osztrák-Magyar Államvasút Társaság) már 1884-ben engedélyt kapott az Esztergom-Nána(Párkány)-Ipolyság vasútvonal - ezzel együtt egy dunai vasúti híd - kiépítésére. Később, az első világháború után a vasúti összeköttetés kiépítésére már nem volt esély. Sőt egy időre a közúti összeköttetés is megszakadt. A cseh-szlovák hadsereg 1919-ben a Mária Valéria híd Párkány felőli oldalának nyílását felrobbantotta. A hidat 1922-ben Népszövetségi nyomásra állították helyre.

Esztergom vármegye térképe
Nagyobb méretért kattintson a képre!

 

Indóház / CIVILHETES

© Minden jog fenntartva! 2011-2021 CIVILHETES