A csatlakozó országok többsége jól járt az Európai Unióba való belépéssel, kivéve Görögországot. Egy friss tanulmány arra kereste a választ, mi történt volna, ha a csatlakozás nem történt volna meg, hogy alakult volna az egyes országok gazdasági teljesítménye. Az eredmények nem feltétlenül azt mutatják mindenütt, amit várnánk, a 2004-ben csatlakozott országok közül például Magyarország és Lengyelország járt különösen jól, na meg a balti országok, ellenben a cseh és a szlovák gazdaságon látszólag nem dobott nagyot. 

A CEPR professzorai arra vállalkoztak, hogy ökonometriai eszközökkel megvizsgálják, önmagában az Európai Unióhoz való csatlakozás mennyivel növelte meg a GDP szintjét. Olyan kutatások ugyanis bőven vannak, amik a csatlakozás bizonyos hatásait, például a kereskedelmi kapcsolatokon keresztül vizsgálják, az általános hatást azonban csak kevés kutatás firtatta.

Mi lett volna, ha?

A kutatásban arra a kérdésre kereték a választ, "Mekkora lenne az egy főre jutó GDP, ha az ország nem vált volna az EU teljes jogú tagjává?". Az alternatív múlt kutatása persze elég nehézkes. A szerzők idéznek is néhány korábbi tanulmányt, ami az EU-csatlakozás lehetséges hatását vizsgálta, ám többnyire kisebb hatásról számoltak be, és rendre úgy hivatkoztak az eredményekre, hogy azok nem teljesen robusztusak, azaz rendkívüli esetektől, hibák hatásától, kilógó értékektől nem teljesen függetlenek, és így az ok-okozati kapcsolatot is gyengébben mutathatják.

Ráadásul a viszonyítást is számos nehézség övezi. Az uniós csatlakozás nem kezelhető olyan kérdésként, amire kétféle válasz adható, csatlakozott, vagy nem csatlakozott (azaz nem egy dummy változó), mivel az uniós integráció igen sok területen eltérő időben zajlik. Az időzítés is kérdéses, hiszen már jó előre tudni lehet, ha egy ország csatlakozni kíván, illetve elindulnak és éveken át zajlanak a tárgyalások, így a csatlakozás tényét a befektetők előre "beárazhatják". Továbbá sajnos nem vethetők össze egymással a korábban és később csatlakozott országok, mivel nem csak az országok helyzete, de az adott időben uralkodó gazdasági helyzet is nagyban eltérhet. Így nem vethető például össze Görögország 1981-es és Szlovákia 2004-es uniós csatlakozása.

A CEPR professzorai, Fabrizio Coricelli és Nauro F. Campos valamint Luigi Moretti, a Padovai Egyetem szenior kutató munkatársa ezért egy olyan módszerrel dolgozott, aminek lényege, hogy a "mi lett volna, ha" kérdésre úgy keresik a választ, hogy egy szintetikus kontrollcsoportot képeznek, és ehhez viszonyítják a tényadatokat. A számításokat pedig az összes csatlakozó országra nézve elvégezték, kivéve az alapító országokat és a később csatlakozott Bulgáriát, Romániát és Horvátországot, mivel itt még jóval kevesebb idő telt el.

Legalább 10%-kal alacsonyabb GDP

Eredményeik szerint pozitív és jelentős lehetett a csatlakozás hatása Dánia, Írország, Egyesült Királyság, Portugália, Spanyolország, Ausztria, Észtország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Szlovénia és Litvánia esetében. Kisebb, de még pozitív volt a hatás Finnország, Svédország, Csehország és Szlovákia esetében.

Meglepetésre egyetlen országot találtak, ahol az uniós csatlakozásnak negatív hatása lehetett a GDP-re és a munkatermelékenységre, és ez Görögország volt.

Görögország esetében a csatlakozástól, 1981-től 1996-ig kitartott a negatív hatás. Az, hogy Görögország miért lóg ki a sorból, újabb kutatások témája lehetne, a szerzők szerint ez az eredmény esetleg arra utalhat, hogy a csatlakozás, a piacnyitás a görög esetben túl korán következett be. Azokban az országokban pedig, ahol a csatlakozás hatása jóval visszafogottabb volt, valószínűleg már a csatlakozás előtt is magas fokú volt az integráció, ezért lehetett ezt követően a növekedési hatás kisebb. 

Számszerűsítve a hatásokat a kutatók megállapították, alsó becslés szerint a hatás legalább 10%-os, vagyis átlagosan ennyivel lenne alacsonyabb az egy főre jutó GDP uniós csatlakozás nélkül a csatlakozó országok átlagában. A GDP növekedési üteme pedig átlagosan 1,2 százalékponttal lenne alacsonyabb. Ezen belül az egyes országok között persze nagy eltérések mutatkoznak, Lettország esetében például a növekedésre gyakorolt hatás nagyjából 5%-pontos lehet. A szerzők azonban úgy vélik, a tanulmányban becsültnél a hatás inkább nagyobb lehet, az eredmények inkább konzervatív, alsó becslésnek tekinthetők.

Egy csipet Uruguay

A tanulmányban empirikus gazdasági növekedési kutatásokra támaszkodtak, különösen Alberto Abadie és Javier Gardeazabal 2003-as tanulmányára, ami azzal foglalkozott, "Hogy alakult volna Baszkföldön (Spanyolország autonóm régiója) az egy főre jutó GDP, ha nincs terrorizmus", és ennek érdekében a szerzők speciális szintetikus kontrollcsoportot alakítottak ki. Ugyanis se a más régiókkal, se a teljes ország (Spanyolország) helyzetével való összevetés nem vezetett volna olyan eredményre, ami a kérdést megválaszolhatja. A "donor" országokból csak azokat a jellegzetességeket vették figyelembe, ami a kérdés szempontjából releváns, illetve olyan csoportokat "kevertek ki", amelyek olyannyira leképezik a kérdéses ország ugyanazon tulajdonságait, amennyire lehetséges.

A figyelembe vett szempontok között volt a beruházások GDP-hez viszonyított aránya, a népesség és népességnövekedés, népsűrűség, a mezőgazdaság súlya, az ipar súlya, a középiskolai- illetve felsőoktatásban részt vevők számának alakulása stb. Magyarország esetében a szintetikus kontrollcsoport a reál GDP esetén legnagyobbrészt Macedóniából, Mexikóból, Izlandból áll, egy nagyon kis rész Egyiptommal, Hong Konggal és Uruguayjal. A munkatermelékenység esetén viszont például még több elemből áll a kontroll csoport.

Hogy a kapott eredmények statisztikailag szignifikánsak-e, azt a különbségek különbsége (difference-in-differences, DID) módszerrel vizsgálták. Ezek szerint Írország, Dánia, Egyesült Királyság, Spanyolország, Portugália, Ausztria esetében az eredmények szignifikánsak, akárcsak Görögország esetében, ahol ugye az eredmény negatív hatás volt. Nem találták viszont szignifikánsnak az átlagos különbségeket Finnország és Svédország esetében, valamint a később csatlakozottak közül Szlovákia, Szlovénia, Litvánia és Csehország esetében, ellenben annak találták Lengyelország, Lettország, Észtország és Magyarország esetében.

2004-ben volt a legnagyobb kör, összesen 10 ország lépett be abban az évben, és az előkészítő integrációs folyamat is jóval tovább tartott. Ennek megfelelően a kutatók a szintetikus kontroll csoport adatait újraszámolták, és nem a hivatalos csatlakozási dátumot, 2004-et, hanem 1998-at vették alapul.

Mit is mutatnak az eredmények?

A "mi lett volna, ha" kérdéssel a kutatók célja persze nem az alternatív valóság tökéletes rekonstruálása volt, azonban a válság illetve az eurózóna adósságválsága óta egyre szaporodó EU-ellenes hangok közepette arra adhat választ, vajon volt jótékony gazdasági hatása az uniónak, vagy inkább csak politikai kapcsolatokról van szó? Vajon a növekedés mennyire köszönhető az EU-tagságnak? Volt-e számottevő kedvező hatása a csatlakozásnak? A tanulmány alapján úgy tűnik, volt, miközben az egyes országok esetén jelentős eltérések mutatkoznak, és némely esetben, mint Görögországé, a csatlakozás hozadékai is új megvilágításba kerülhetnek. Ezzel együtt a válság megoldására tett lépéseket is árnyalhatják az eredmények.

portfolio.hu