Iratkozzon fel a hírlevelünkre!
Fel Le
Külföldön dolgozó magyarok különadója: csak egy félreértés, ugye?
2014-04-12 14:06:51

A szombathelyi polgármester és országgyűlési képviselő elismerte, hogy gondolkoznak rajta, Matolcsyék ezt tagadják. Egy ilyen adó borzasztóan igazságtalan lenne.


Fotó: Index

Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium később kiadott egy kissé furcsa hivatalos cáfolatot, Szombathely KDNP-s polgármestere és országgyűlési képviselője nyilvánosan elismerte, hogy a kormány fontolóra vette egy új különadó bevezetését. Ezzel a „szolidaritási adóval" a külföldön dolgozó, ám magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok jövedelmét sújtanák.

A Véleményvezér nagyon reméli, hogy a kormány semmi esetre sem lép erre az útra.

Kevesen vannak és jól keresnek

Egy ilyen különadó bevezetésének a logikája teljesen érthető lenne. Hiszen a kormány olyan emberekre vetné azt ki, akik nem jelentenek komoly politikai erőt, mivel számarányuk elenyésző. Ráadásul mivel külföldön élnek, sokan közülük egyébként sem vennének részt a magyar választásokon. És az sem utolsó politikai szempont, hogy ez az adó túlnyomó többségében olyanokat sújtana, akik a magyar átlagnál jobban vagy jelentősen jobban keresnek.

A fenti politikai logikával szemben azonban olyan ellenérvek állnak, melyek miatt egy ilyen sarc egészen egyszerűen vállalhatatlan lenne.

A szombathelyi közgyűlés mai ülésén Czeglédy Csaba, az MSZP frakcióvezetője tette fel kérdést a polgármesternek, arról, igaz-e, hogy a kormány új adót vezetne be, amit szolidaritási adónak neveznének. Puskás Tivadar polgármester, aki egyúttal a KDNP országgyűlési képviselője is, azt mondta, a terv még embrióállapotban van. Úgy tudjuk, az adót azok a magyar állampolgárok fizetnék, akiknek állandó lakcímük Magyarországon van, de külföldön dolgoznak. Nekik kellene eddig ismeretlen módon számított adót fizetniük.

A hírre reagálva a Nemzetgazdasági Minisztérum (NGM) közleményben cáfolta az információt. Ugyanakkor megjegyezték, hogy szerintük nem helytálló az a sajtóban megjelent állítás, miszerint az Európai Unió tiltja a kettős adóztatást. „Az Európai Unió jogába csak a négy szabadság elvének zavartalan érvényesülését, így a személyek szabad mozgását akadályozó intézkedések ütközhetnek. A kettős adóztatás elkerülését nem uniós jogszabály, hanem egy adott állammal kötött kétoldalú megállapodások rendezik. Ezen, ún. kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények célja az adóztatás szabályozása, kiszámíthatóvá tétele a kétoldalú kapcsolatokban. Hatályuk a jövedelem és esetleg a vagyonadókra terjed ki. (...)" 

Az NGM szerint az egyezmények bérjövedelemre vonatkozó rendelkezései alapján nem állja meg a helyét az az állítás sem, hogy „minden uniós állampolgár abban az országban adózik a jövedelme után, ahol a bejelentett munkahelye van".

Mint írják: „a kétoldalú egyezmények szabályozása alapján legfeljebb annyi állítható általánosságban, hogy a magánszemély nem önálló munkából származó jövedelmei jellemzően abban az államban adóztathatóak, ahol a munkát végzi, de rövidtávú kiküldetéseknél az adóztatás joga marad a magánszemély illetősége szerinti államban."
 
Megadóztatnák a külföldi jövedelmeket? (nyugat.hu)

Kettős adóztatás: ilyet nem lehet

Magyarország több mint ötven állammal kötött már a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. Ezeknek éppen az a lényege, hogy rendezzék az olyan helyzeteket, amikor az egyik állam állampolgára egy másikban dolgozik vagy szerez onnan valamilyen jövedelmet. Az ilyen esetekben az egyezmények mondják ki, hogy melyik állam és hogyan adóztathat. Miként az ilyen nemzetközi szerződések címéből is kiderül, ezekkel pont azt kívánják elkerülni, hogy ha valakinek a jövedelmét az egyik állam már megadóztatta, akkor a másik állam ezt már ne tehesse meg.

A kormánynak ezeket kellene valahogyan megkerülnie, ha további sarcot akarna kivetni a külföldön dolgozó magyarokra. Miként korábban a különadókat is „válságadónak" nevezték, valószínűleg ebben az esetben is valamilyen kommunikációs eszköz bevetésével és egy új jogcím kitalálásával („szolidaritási adó") érnék el, hogy a nemzetközi egyezményeket ne sértsék meg nyíltan.

Azonban bármit is tennének, az biztosan kijelenthető, hogy a szóban forgó egyezmények céljával, szellemiségével minden hasonló lépés világosan szembemegy.

Az igazi probléma: teljesen igazságtalan

De nem is ez a nemzetközi jogi érv a legsúlyosabb, hanem ismét csak az, hogy ez az ötlet borzasztóan igazságtalan. Azok az emberek ugyanis, akik magyar állampolgárokként külföldön dolgoznak és idejük túlnyomó többségét is ott töltik, valamint külföldön megszerzett jövedelmük után külföldön jogszerűen adóznak, mégis miért fizessenek még külön a magyar államnak is?

Gondoljunk bele: ők nem használják az útjainkat, a tömegközlekedésünket, nem itt járatják gyerekeiket iskolába, egyszóval a magyar állam legtöbb szolgáltatását nem veszik igénybe. A különadójukért cserébe a magyar államtól semmit nem kapnának.

Csak egy félreértés, ugye?

Nyilván a kormánykörökben fel sem merült volna még csak ötletszinten sem ez a gondolat, ha mondjuk a nyugdíjasokra vonatkozna, nem pedig egy kis számú, valószínűleg rendkívül jól képzett rétegre, akik ráadásul a magyar átlagnál sokkal jobban keresnek.

Egy ilyen különadó bevezetése azonban akármilyen formában és körítéssel ismételten a Fidesz által hirdetett célok és értékek teljes arculcsapását jelentené, hiszen a költségvetési problémákat megint nem valódi munkahelyek teremtésével vagy a kiadások csökkentésével kívánnák orvosolni, hanem újabb sarcok kivetésével. Ráadásul olyanokat büntetnének, akik nem jókedvükben, hanem valószínűleg éppen a magyar lehetőségek szűkössége és a magyar állam mohósága miatt próbálnak külföldön boldogulni.

Mindezek miatt őszintén reméljük, hogy valóban egy félreértésről van csupán szó, és ha voltak is ilyen tervei a kormánynak, azokat gyorsan elvetették.

 

velemenyvezer.blog.hu

© Minden jog fenntartva! 2011-2020 CIVILHETES