Iratkozzon fel a hírlevelünkre!
Fel Le
„Nevetséges ez az egész” - Bábeli zűrzavar a nyelvoktatásban
2013-12-18 08:32:57

Utolsó helyen áll a beszélt idegen nyelvek uniós rangsorában Magyarország – az emberek kétharmada csak magyarul tud... –, s szakemberek szerint, ha a felnőttképzési törvény jelen formájában megmarad, tovább romlik majd a helyzet.

A jogszabály ugyanis kimondja, tilos lesz nyelvet tanítani intézményi akkreditáció, kaució és napi szintű adminisztráció nélkül. A törvény szeptember elsején lépett életbe, ám a végrehajtási rendeletek csak azóta készültek el, illetve még kidolgozás alatt állnak. Az viszont már kiderült, egy nyelviskola vagy egy magántanár csak előre engedélyeztetett, akkreditáltatott, szakértővel aláíratott képzési program alapján taníthat, emellett az iskolák kötelesek naponta adatot szolgáltatni tanfolyamaikról, a hallgatók jelentkezéséről, illetve lemorzsolódásáról. Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint a szabályozás csak néhány nagy nyelviskola érdekeit szolgálja, s ha nem változtatnak rajta, több ezer magántanár és nyelviskola sorsa megpecsételődik.

– Illetve átmennek a feketegazdaságba – mondta az egyik somogyi nyelviskola vezetője. – Egy magántanár ugyanis nem fog egymillió forintot kigazdálkodni az engedélyeztetésre, létrehozni minimum öt programakkreditációt, amit előír a jogszabály. Ahogyan a kötelező nyelvi labort és minőségirányítási rendszert sem lehet elvárni tőlük.

Főként, hogy mindez komoly összegekbe kerül, csak az akkreditációk megszerzése ezt még tegyük ide bele: az engedélyeztetéssel együtt cirka kétmillióba. Témánként, vagyis nyelvenként 130 ezer forint az akkreditációs költség – mondta Pfundt Szilvia, a kaposvári Happy End nyelviskola vezetője –, s ehhez jön még programonként 68 ezer. Utóbbiakból azonban minimum öt szükséges, ami 340 ezer forint, három nyelvnél tehát 730 ezer forint a költség. A programakkreditációkat azonban előzetesen minősíttetni kell, ami szintén nincs ingyen, ahogyan a minőségirányítási rendszer sem. Illetve két évente lesz egy külső minősíttetési kötelezettségünk is az évenkénti ellenőrzéseken felül.

Pfundt Szilvia hozzátette: eddig nem volt kötelező az intézmény- és a programakkreditáció sem, előbbiekre szinte csak a pályázatos képzésekhez volt szükség. Most viszont összeolvasztották ezt a kettőt, az úgynevezett engedélyeztetéssel. Azaz, aki felnőttképzésben akar részt venni, mint nyelvi tanfolyamokat szolgáltató, annak ettől kezdve kötelező ilyennel rendelkeznie. A kis iskolák és a magánnyelvtanárok egyszerűen nem tudnak megfelelni az előírásoknak.
Nehezen elképzelhető ugyanis, hogy egy tanár minden diákjával ugyanabban a tempóban haladjon az anyaggal, függetlenítse magát a tanuló felkészültségétől és képességeitől. Ráadásul sokan nem teljes kurzusokat tartanak, hanem csak felzárkóztató órákat adnak vagy éppen valamilyen versenyre – például OKTV-re – készítik fel diákjukat.

A szakmai berkeken belüli felháborodás országos visszhangot kapott, melyre a napokban a Nemzetgazdasági Minisztérium is reagált. A szaktárca szerint nem igaz, hogy egy magántanár is csak előre engedélyeztetett képzési program alapján taníthatna, és nekik nem kell kauciót sem fizetniük, ilyenről nincs szó a törvényben. Azt viszont elismerte a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy az eddig nem akkreditált nyelviskoláknak – az általános nyelvi képzés minőségének emelése és a diákok érdekében – szigorúbb előírásoknak kell megfelelniük.

A jogszabály első paragrafusának első bekezdésének C pontja viszont mást mond: „E törvény hatálya kiterjed a felnőttképzési tevékenységet folytató jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni cégekre, egyéni vállalkozókra...”, míg a harmadik paragrafus szerint felnőttképzési tevékenységnek számít az „általános nyelvi képzés és támogatott egyéb nyelvi képzés”, a tizedik pedig pontosan leírja, mi kell az engedély megszerzéséhez: minden, ami egy nyelviskolának.

– Nevetséges ez az egész – mondta Tamás, aki huszonegy éve ad magánórákat angolból. Eddig egyéni vállalkozóként rendesen számlázott, adót fizetett, mostantól viszont papíron erre nem lesz lehetősége, hacsak nem öl milliókat a vállalkozásába. – Miből gazdálkodjam ki a szükséges pénzt? És mikor fog ez megtérülni? Nagyjából soha. Így aztán szépen felszámolom a vállalkozást, s a jövőben feketén tanítok. Ellenőrizni úgysem tudnak, ha mégis éppen akkor toppan be egy adóellenőr, amikor órát tartok, majd azt mondom, filantróp vagyok, s ingyen dolgozom éppen...

Egy másik kaposvári nyelvtanár szerint az anyagi része csak egy dolog a törvénynek, sokkal jobban felháborította a kötelező programakkreditáció és az oktatással együtt járó felesleges adminisztráció.
– Ugyanazt és ugyanolyan tempóban tanítsam egy középiskolásnak, aki három év alatt akar eljutni a nyelvvizsgáig, mint egy egyetemistának, akinek fél év múlva kell a papír a diplomához? – fakadt ki Rita. – Ez nagyjából olyan, mintha egy autószerelőnek megszabnák, csak ugyanazokat a javításokat végezheti el egy Suzukin, mint egy Aston Martinon... Vagy csak Skoda Fabiát javíthatna, a Suberbhez nem nyúlhatna...

 

sonline.hu

© Minden jog fenntartva! 2011-2019 CIVILHETES