Iratkozzon fel a hírlevelünkre!
Fel Le
Többen mennének tanárnak, de alacsony a színvonal
2014-04-16 07:22:48

A béremeléssel járó pedagógus életpályamodell az egyik oka a kormányzat szerint, hogy nő a pedagógus szakokra jelentkezők száma. Mások szerint ebben közrejátszik az is, hogy alacsony pontszámokkal lehet bekerülni ingyenes tanári képzésekre.

Könyvek

2011 óta valamennyi év jelentkezéseihez képest is több mint megkétszereződött a pedagógusképzési területre leadott összes jelentkezések száma” – közölte lapunkkal az emberi erőforrás tárca felsőoktatásért felelős államtitkársága. A 2010. évhez képest az idei összes jelentkezések száma 229, a 2012-es jelentkezőszámhoz képest pedig 278 százalékkal. Az első helyes jelentkezések száma idén 2011-hez képest 50 százalékkal nőtt a gyógypedagógus, 47 százalékkal az óvópedagógus és 34 százalékkal a tanítóképzésre. Idén 35,5 százalékkal többen jelentkeztek az osztatlan tanárképzésre, 10,5 százalékkal többen pedig a tanári mesterképzésre. A pedagógusképzésre jelentkezők aránya az összes jelentkezők 11 százaléka, tavaly ez az arány 5 százalék volt, számuk egy év alatt 6136-ról 8546-ra nőtt.

Az államtitkárság szerint a jelentkezések száma annak köszönhető, hogy felértékelődőben van a köznevelés által nyújtott stabil életpálya által konszolidált pedagóguspálya vonzereje. Másrészt az osztatlan tanárképzésre jelentkezők számát minden bizonnyal emeli a Klebelsberg ösztöndíj által nyújtott havi támogatás reménye is (a fideszes Pokorni Zoltán szerint azonban hiba, hogy az ösztöndíj egyszerre próbálja megoldani a hiányszakok, a szociális helyzet és a tanárhiányos kistelepülések problémáját), valamint a biztos elhelyezkedés perspektívája.
Biztosan jelent vonzerőt a magasabb bér is, ami a pályakezdőknél 30-40 százalékkal lett magasabb, mint egy szociális munkásé, vagy egy népművelőé”  – mondta lapunknak Szüdi János. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) szakértője szerint a 140-150 ezer forintos fizetések azonban nem tudnak a piaci szférával versenyre kellni. A nyelvtanárok például szívesebben elmennek egy cég menedzsmentjébe dolgozni, vagy egy idegennyelvet beszélő magyar tanárnő inkább elhelyezkedik egy vezető mellé titkárnőnek, sokan hiába diplomáznak le, nem mennek el tanítani.

Szüdi szerint a magasabb érdeklődés annak is szól a pedagógusok szakok iránt, hogy sokan nem tudnak a magasabb presztízsű orvosi, vagy mérnöki szakokra menni, sok helyen mesterségesen leszűkítették a kínálatot. Sokan azt nézik, hogy hol tudnak ingyen tanulni az államilag finanszírozott képzéseken, a pedagógusképzésen a pontszámok is alacsonyabbak, így sokan a korábbiakhoz képest csak ezeket a szakokat tudták választani. Szüdi szerint a kialakult gyakorlattal meglehetősen ellentétes az a gyakorlat, hogy az államilag finanszírozott helyeket a miniszter oszthatja el.

Több a jelentkező a tanári szakokra, de a természettudományokban még mindig nem annyi, hogy közöttük érdemben szelektálni lehetne, vagy a közoktatás igényeinek megfelelne. A tudásuk pedig sokszor nem elegendő arra, hogy majd a katedrára állhassanak” – nyilatkozta lapunknak Csapó Benő. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) tanára arra emlékeztetett, hogy igen alacsony pontszámokkal lehet bejutni a tanári szakokra. Nemrég Radnóti Katalin, az ELTE TTK Fizikai Intézetének főiskolai tanára az Akadémián egy előadásában azt mondta, hogy volt olyan hallgató, aki azért jelentkezett tanári szakra az ELTE-re, mert a rendőrtiszti főiskolára nem volt elég a pontszáma. A természettudományos tantárgyakból a felvettek többségének felzárkóztató képzést kell tartani hiányosságaik miatt.

Csapó Benő szerint, amíg nem sikerül felkészült hallgatókat a pályára vonzani, addig nem lehet elvárni, hogy azok, akik egyáltalán diplomát tudnak szerezni, képesek legyenek megfelelő színvonalú tudást átadni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a pályakezdő tanárok fizetése még mindig alacsony más országokhoz képest, és a többi értelmiségi pályához képest is, és a fiatalokat kevésbé motiválja az, hogy sok évet eltöltve a pályán növekedhet majd a bér. „Így a felkészült fiatalok közül csak a nagyon elkötelezettek mennek erre a pályára” – hangoztatta Csapó.

Az SZTE tanára szerint az utóbbi években igen kevés középiskolai tanári diplomát adtak ki, a természettudományos szakokon kevesebb mint 100-at. Nagyon kevesen jelentkeznek természettudományos képzésekre, például fizika, kémia szakokra. A Ratkó-korszak népes generációja éveken belül nyugdíjba megy, köztük sok jól képzett pedagógus is, megfelelő pótlásukra Csapó nem látja a stratégiát.

A legutóbbi PISA-felmérésből kiderült, hogy természettudományban a 15 éves magyar diákok mindössze fél százaléka teljesített kiválóan. Így nagyjából 500 fő van egy-egy korosztályban, akire úgy tekinthetünk, hogy valóban felkészült a természettudományos szakokra, az orvosi, mérnöki karokra történő felvételre.

Csapó: túl sok helyen képeznek pedagógust

A főiskolák közül 2012-höz képest az Eötvös József Főiskola, az Eszterházy Károly Főiskola, a Nyíregyházi Főiskola és a Magyar Táncművészeti Főiskola jelentkezőszámai növekedtek a legjelentősebb mértékben a pedagógusképzés területén – közölte lapunkkal a felsőoktatásért felelős államtitkárság. Az egyetemek esetében következő intézmények jelentik a tanárképzésre vonatkozó jelentkezések kiemelt országos célpontjait: Eötvös Loránd és a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Nyugat-magyarországi Egyetem. Csapó Benő nemrég az Akadémián azt hangoztatta, hogy túl sok, közel 40 helyen képeznek tanárokat jelenleg Magyarországon, ami a minőség rovására megy.

Szerinte elég lenne 4 színvonalas helyen, például tudományegyetemen biztosítani ezt a fajta képzést. Az államtitkárság szerint a pedagógus képzőhelyek ügyében az, hogy az intézményi profiltisztítás keretében sor kerül majd egyes képzőhelyek kínálatának átalakítására. Azonban szerintük a túlzott központosítás nem lehet cél, hiszen minél közelebb van a lakhelyhez a pedagógusjelölt képzőhelye, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a helybeli pedagógushiány a friss diplomásokkal enyhíthető.

Szerző: Éber Sándor

 

vs.hu

© Minden jog fenntartva! 2011-2019 CIVILHETES