Iratkozzon fel a hírlevelünkre!
Fel Le
Wiener Zeitung: Túldimenzionált tehénlepény, ráadásként kis repülőtér
2014-04-23 10:32:09

A Wiener Zeitung című bécsi lap tudósítója, Kathrin Lauer felcsúti keltezésű cikkét közölte Orbán gyermekkori álma címmel.

A Wiener Teitung képe

A magyarok ezeréves történelmük során mindig „győztesek voltak a vereségekben”. Ez az értelmezés Paul Lendvai publicistától származik, és illik a húsvét hétfői eseményhez, amely Felcsúton, Orbán Viktor újra megválasztott miniszterelnök szülőfalujában történt: bár az ottani labdarúgó klub ifjúsági csapata 0:1-re veszített a Real Madrid 17 éven aluli csapatával szemben, történelmi távlatból szemlélve ez előrelépés volt. A madridi fiatalok ugyanis a korábbi találkozókon sokkal megsemmisítőbb arányban verték meg felcsúti kortársaikat. 2008-ban például 5:1-re. A legfrissebb eredmény tehát négy gólnyi javulást mutat, amelyeket a felcsútiak még csak nem is maguk lőttek.

Ám ez az esemény a Suzuki Utánpótlás Bajnokság döntőjében árnyékba borított valami sokkal fontosabbat, a meccsre ugyanis Orbán új labdarúgó stadionjának pompázatos megnyitója keretében került sor. A Budapesttől 50 kilométerre nyugatra lévő Felcsút ezzel Magyarországon, ha nem az egész világon az egy főre jutó legtöbb labdarúgó-nézőtéri hellyel rendelkezik: egy 1800 lelkes faluban a stadionban 3900 hely van. A stadiontól nem egészen 20 lépésnyire áll az Orbán-család egyik hétvégi háza.

Úgy tűnik, Magyarország miniszterelnökének éppen olyan kevés érzéke van a groteszkhez, mint Nicolae Ceausescunak, Románia egykori kommunista diktátorának volt (1918–1989), aki szintén hatalmas fociarénát építtetett dél-romániai szülőfalujában, Scornicestiben. Az FC Scornicesti a párt diktátumának köszönhetően focisztárok kényszerfoglalkoztatásával és elcsalt meccsekkel egyből feljutott az NB I-be. A felcsúti Akadémia Klub ma Magyarország első ligájában játszik, nem utolsó sorban külföldi játékosoknak köszönhetően.

A felcsúti stadion teteje mint valami túldimenzionált tehénlepény terül el a csendes, zöld tájban. Makovecz Imre építész (1935–2011), akinek a szellemében az épületet létrehozták, antropozófikus stílusáról volt ismert, amelyben tabu minden, ami szögletes. Fából készült, rusztikus támoszlopok ívelnek az egyetlen téglalap, a zöld pálya felett, amelyen Orbán régi nagyságában akarja feltámasztani a jelenleg gyengélkedő magyar futballt.

A labdarúgás állami ügy

A stadion neve „Pancho Aréna” – a „Pancho” becenevet adták a spanyolok Puskás Ferenc magyar focilegendának (1927–2006). Puskás, a „totális futballt” részben feltaláló magyar „aranycsapat” kapitánya volt, az 1956-os felkelés után szökött Nyugatra, és a Real Madridnál sikerült a comebackje. Tekintettel a dicső múltra, Szepesi György, a ma már 92 éves legendás sportriporternek díszhelye volt a felcsúti tribünön. Az éteren át Szepesi tájékoztatta a magyarokat 1953-ban a Puskás-csapat angolok elleni szenzációs, 6–3-as győzelméről, de – könnyek között – az 1954-es berni világbajnokságon a németektől elszenvedett vereségről is, amely a magyar foci-sikertörténet végének a kezdetét harangozta be.

Orbán gyermekként első ízben Felcsúton rúgta a labdát, és most az ajtaja előtti stadionnal nyilvánvalóan kisfiú kori álmát valósította meg. Orbán kezdeményezésére itt már 2009 óta létezik egy Puskásról elnevezett labdarúgó utánpótlás akadémia, 300 növendékkel.

Orbán előszeretettel és részletesen beszél a labdarúgásról, mégpedig legszívesebben Szöllősivel, labdarúgó akadémiája médiamegbízottjával,  aki közzéteszi ezeket az interjúkat. „A labdarúgásban az a csodálatos, hogy mondjuk nem lehet eredményeket hirdetni a Nemzetközi Valutaalap nemzetközi versenyranglistái alapján” – mondta Orbán az egyik ilyen beszélgetésben. A külfölddel, és különösen az IMF-fel szembeni gyűlölet űzi Orbánt, még a focista lelkében is.

Miközben Nyugat-Európában a magángazdaság uralja a fociüzemet, az Kelet-Európában „az állam ügye; éspedig olyan kis államok ügye, amelyek alárendeltségi és marginalitás-komplexusban szenvednek” – írta két magyar szociológus, Karády Viktor és Hadas Miklós egy közös tanulmányban.

Magyarországon most Orbán révén az állam újra beavatkozik a sportéletbe. Orbán szerint a kommunizmus a bűnös a magyar foci hanyatlásában. Ebben még a politikai téren másként gondolkodók is igazat adnak neki. A magyar kommunisták 1956 után a labdarúgó-üzemet inkább kiéheztették, mint támogatták.

Stadion 12,4 millió euróért

Orbán receptjének azonban van egy maffiaszerű mellékíze: ő önmagát ebben „adománygyűjtőnek” látja. A felcsúti projekt fenntartója a labdarúgó utánpótlás támogatására a miniszterelnök által létrehozott alapítvány, amelyet viszont főleg adópénzekből finanszíroznak. Ez pedig egy új törvény révén működik, amely törvény értelmében a vállalatok a közhasznú sportegyesületeknek juttatott adományokat szinte korlátlan mennyiségben leírhatják az adójukból. A magyarországi magánvállalatok azonban egyre inkább rá vannak utalva a kormány kegyeire. Kézenfekvő, hogy ezért adományaikat főleg Felcsútra irányítják. Így jött össze a stadionépítés 3,8 milliárd forintos (12,4 millió eurós) költsége.

Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester is profitált Orbán közelségéből. Az egyszerű gázszerelő Orbán 2010-es hivatalba lépése óta milliomos, a magyar gazdagok toplistáján a 88. lett – mert cége egyre több közmegrendelést kapott. Oknyomozó újságírók azt írják, hogy az Orbán-család és barátai vásárolták meg Felcsúton a legtöbb szántóföldet és legelőt. Jelenleg egyre több felcsúti kínálja többnyire szerény küllemű házát eladásra, teljesen reménytelenül. Orbánnak viszont itt még nagy tervei vannak: a tervek szerint hamarosan lesz vasúti összeköttetés, és ráadásként egy kis repülőtér is.

 

galamuscsoport.hu

 

© Minden jog fenntartva! 2011-2019 CIVILHETES